Nagy teljesítményű üzemanyag-befecskendező EJBR01801Z dízel befecskendező Common Rail befecskendező motoralkatrészek Delphi Auto-hoz

A befecskendező fúvóka fontos precíziós elem, amely összeköti az üzemanyag-befecskendezést és a porlasztást, és az üzemanyag-befecskendező rendszer működési hatékonyságát jelentősen befolyásolják a fúvókán belüli áramlási jellemzők. Tüzelőanyag a nyomáskamrában a fúvóka bemenetébe, az áramlási csatorna keresztmetszete összehúzódik, az üzemanyag áramlási sebessége nő, a helyi nyomás a tüzelőanyag telítési gőznyomása alá csökken, ami kavitációt eredményez. Folyamatosan generált kavitációs buborék összeomlása nagy nyomású körülmények között, a mikrosugár összeomlása és a permetezőfurat belső felületének becsapódása által generált ütközési nyomása, idővel a permetezőlyuk belső felülete repedések és kráterek, a fúvóka belső áramlása és porlasztása károsodik, súlyos esetekben pedig a fúvóka meghibásodik. Ezért nagy jelentőséggel bír a fúvókán belüli kavitációs áramlás kialakulásának és a permetezőnyílás belső falfelületének kavitációs kopásának vizsgálata.

A fúvóka geometriai paraméterei nagyobb hatással vannak a kavitációs áramlásra és a kavitációs kopásra.Shervani et al. és Lee és mtsai. szimulációs elemzéssel arra a következtetésre jutottak, hogy a fúvóka kúposságának növelése hatékonyan csökkentheti a buborékok összeomlásának hatását a fúvóka belső felületén a kavitációs kopásra, és a fúvóka megbízhatósága javul. Lee et al. a Hanyang Egyetem kísérleti vizsgálatát végezte, és megállapította, hogy minél nagyobb a fúvóka hosszának és átmérőjének aránya, annál több energiára van szükség a kavitáció létrehozásához, azaz a kavitáció elnyomódik, ha a fúvóka hossza növekszik. Brusiania et al. összehasonlította a hengeres és kúpos fúvókák hidrodinamikai teljesítményét, és megállapította, hogy a kúpos fúvókák belső áramlási foka jelentősen csökken, és az áramlás általános egyenletessége jelentősen javul. A kavitációs kockázat előrejelzését illetően Dular et al. elemzésükből arra a következtetésre jutottak, hogy a fal közelében lévő kavitációs buborékok aszimmetrikusan összeomlanak, és mikrosugaras ütési áramlást hoznak létre a fal felé a fúvóka belső falától távolabbi oldalon. Zhang et al. a különböző fázisok közötti tömegátadási sebesség elméletén alapuló új kavitációs kopás előrejelző modellt származtatott a különböző fázisok közötti tömegátadási sebesség tanulmányozásával, és azt az egyszerűsített fúvókában igazolta, de a modell nem tudta pontosan előre jelezni a kavitációs kockázatot, és nem megjósolható a kavitáció kockázata. A modell azonban nem képes pontos kvantitatív jellemzést adni a kavitációs kockázatról. Jelenleg a fúvókában a kavitációs kopás kockázatának felmérése során a fő hangsúly a fúvóka azon területére, ahol valószínű a kavitáció előfordulása, valamint a fúvókán belüli különböző helyeken a kavitációs kopás mértékének felmérésén van. Nincs azonban kvantitatív ábrázolás a kopás mértékéről azokon a területeken, ahol valószínű a kavitáció előfordulása, és hiányzik a kutatás a fúvóka geometriai paramétereinek a kavitációs károsodás kockázatára gyakorolt ​​hatásáról.