Diesel befecskendező üzemanyag befecskendező 095000-1520 Denso befecskendező Isuzuhoz

Magnetitporok nanodiszpergált módosításainak hatása a dízelmotor-befecskendező permetezőfúvóka hatékonyságára (1. rész)

1. Bevezetés
A dízelmotorok permetező fúvókáinak kopásának problémája a dízel üzemanyag minőségével kapcsolatos új környezetvédelmi követelmények kapcsán vált sürgetővé. Úgy gondolják, hogy ha ezek a követelmények teljesülnek, akkor a kenési szint fenntartása érdekében kopásgátló adalékokat kell bevinni az üzemanyagba. Ebben a tekintetben a dízel üzemanyag minőségére vonatkozó európai szabvány bevezette a kenési indexet [1, 2]. Ez a probléma egyértelműen nyilvánvalóvá vált Oroszországban, ahol a környezetbarát üzemanyagok gyártása meglehetősen gyorsan növekszik.
A kenőanyagok tribotechnikai jellemzőinek növelésének hagyományos módja, különféle oldható adalékok bevezetésével, amint azt különböző szerzők tanulmányai mutatják, nem túl hatékony az üzemanyagok esetében. Ezért fontos feladat az üzemanyag kopásgátló tulajdonságainak megőrzése, melynek megoldása csak a tribokémiai folyamatok alapvető tanulmányozása és ezek alapján adalékanyagként új anyagok felkutatása alapján lehetséges.

2. Anyagok és módszerek
A kopásgátló szer [3], amely 0,00001% micellát tartalmazó dízelüzemanyagból áll, amely vas-oxid (Fe3O4) szilárd műanyag kenőanyag molekulái alapján és 0,0001% olajsavmolekulákkal (C18H34O2) képződik.
Az adalékanyag csekély nyírószilárdsággal és a dízel üzemanyag megnövekedett kenőképességével rendelkezik, amikor ezt az adalékot hozzáadják. A kopásgátló adalékot 1/10 arányban adtuk a dízel üzemanyaghoz 60 °C hőmérsékleten, folyamatos keverés mellett egy órán keresztül. A kapott tüzelőanyagot a belső mágneses térrel rendelkező injektorokkal felszerelt KI-921M próbapadon való működéshez használtuk [4]. Az üzemanyagok kopásgátló tulajdonságainak összehasonlítására a kéntartalomtól függően 0,035%, 0,2% és 0,035% kéntartalmú tüzelőanyagokon végeztem vizsgálatokat a fenti kopásgátló adalékkal. A tesztek menetét és a kísérleti adatok feldolgozásának eljárását a számítógépes matematika modern szoftvertermékeinek eszközeivel az [5] tartalmazza.